Az Enciklopédia rovatban a holokauszt európai és magyarországi történetéhez kapcsolódó legfontosabb fogalmak, személyek és helyszínek rövid ismertetője olvasható valamint elérhető a magyarországi zsidóság történetével, elsősorban a magyar holokauszttal kapcsolatos korabeli jogszabályok teljes szövege. Az itt található tartalmakat és hivatkozásokat folyamatosan frissítjük, bővítjük.
Ki kicsoda
Pásztóy Ámon, dr. (Vöckönd, 1892. október 17.–Bp., 1949. augusztus 10.) nyugalmazott miniszteri tanácsos. 1920-tól a Belügyminisztérium Közbiztonsági osztályán a határrendészeti ügyek előadója, 1931-től a KEOKH helyettes vezetője, 1938. július 1-jétől 1941. július 1-jéig vezetője, majd a BM VII. Közbiztonsági osztály vezetője; 1944 júniusában nyugdíjazzák, 1944 novemberében a nyilasok letartóztatják, Sopronkőhidára szállítják. Vajna Gábor 1945 februárjában
Ki kicsoda
Pavelić, Ante (Bradina, Bosznia-Hercegovina, 1898. július 4.–Madrid, 1959. december 28.) ügyvéd, horvát politikus, 1925-től a Horvát Párt parlamenti képviselője, az usztasa mozgalom megalapítója. 1929-ben emigrációba kényszerül, több terrorista merényletet szervez, egyebek mellett Barthou francia külügyminiszter és Sándor jugoszláv király meggyilkolását (1934). 1941 áprilisától a „független” Horvátország vezére. 1945-ben előbb Argentínában, majd Spanyolországban telepedik le.
Ki kicsoda
Pehle, John USA pénzügyi államtitkára, 1944-ben a War Refugee Board (Háborús Menekültügyi Hivatal) vezetője.
Ki kicsoda
Peidl Gyula (Ravazd, 1873. április 3.–Bp., 1943. január 22.) szociáldemokrata, a párt kommunistaellenes irányzatának egyik vezetője. 1919. augusztus 1–6-ig a Tanácsköztársaságot felváltó szakszervezeti kormány miniszterelnöke; 1922 és 1931 között országgyűlési képviselő, a Szociáldemokrata Párt frakcióvezetője.
Ki kicsoda
Perechodnik, Calel (1916–1944) az otwocki gettó (Varsó mellett) gettórendőre. 1942. augusztus 19-én a gettó felszámolásakor feleségét és gyermekeit is a gyülekezőhelyre szállítja, ahonnan több száz társukkal együtt Treblinkába deportálják őket. A gettó felszámolása után ~ édesanyjával együtt Varsóban talál menedéket, apja egy közeli faluban bujkál. ~ bujkálása idején írja meg emlékiratait. Csatlakozik az Armija Krajowához
Ki kicsoda
Perényi Zsigmond, báró (Pest, 1870. november 25.–Bp., 1946. március 18.) koronaőr, 1933-ig képviselő, majd a Felsőház tagja, 1939–1940 folyamán Kárpátalja kormányzói biztosa. 1943 októberétől 1944. november 3-ig a Felsőház elnöke.
Ki kicsoda
Perlasca, Giorgio (1910. január 31 – 1992. augusztus 15.) olasz kereskedő, aki spanyol konzulnak kiadva magát, ezrek életét mentette meg 1944-ben Magyarországon. Perlasca 1941-től egy olasz cég megbízottjaként, az olasz hadsereg számára, élelmet – főként húst – vásárolt a Balkánon. 1942 októberétől Budapesten dolgozott. A német bevonulás után bujkált, majd internálták. Először Kékesen, majd a
Ki kicsoda
Pesev, Dimitar (1894–1973) ügyvéd, 1935–1936 folyamán igazságügyi miniszter, a bolgár Parlament (Sobranje) tagja, 1939-től konzervatív képviselő, a Parlament elnökhelyettese. 1944 végén letartóztatják, bíróság elé állítják, tizenöt évre ítélik, de már 1945 végén szabadlábra helyezik. Haláláig belső emigrációban él, lakását is ritkán hagyja el. 1973-ban a Yad Vashem a Világ Igaza kitüntetésben részesíti.
Ki kicsoda
Pétain, Henri Philippe (Cauchy-à-la-Tour, 1856. április 24.–Île de Yeu, 1951. június 23.) francia tábornagy, politikus. 1940 májusától miniszterelnök-helyettes, majd június 16-tól miniszterelnök. 1940 júniusában a német–francia fegyverszünet megkötésének egyik kezdeményezője. Kormánya központját a meg nem szállt területen, Vichyben rendezte be, a kollaboráns francia kormány elnöke, államfő. A háború után bíróság elé állítják, halálra ítélik; Charles
Ki kicsoda
Péter Gábor (Újfehértó, 1906. május 14.–Bp., 1993. január 23.) 1931-től a kommunista párt tagja, 1945 januárjától a budapesti rendőr-főkapitányság Politikai Rendészeti Osztálya, később a budapesti Államvédelmi Osztály, majd a Belügyminisztérium Államvédelmi Hatóságának vezetője. Komoly szerepe van a koncepciós perek megszervezésében. 1953-ban leváltják, kizárják a pártból, életfogytiglani börtönre ítélik; a perújrafelvétel után 1957-ben tizennégy évi börtönre