Az Enciklopédia rovatban a holokauszt európai és magyarországi történetéhez kapcsolódó legfontosabb fogalmak, személyek és helyszínek rövid ismertetője olvasható valamint elérhető a magyarországi zsidóság történetével, elsősorban a magyar holokauszttal kapcsolatos korabeli jogszabályok teljes szövege. Az itt található tartalmakat és hivatkozásokat folyamatosan frissítjük, bővítjük.
Fogalom
Az 1868–1869-es izraelita egyetemes kongresszust követően a magyarországi zsidóságnak az a csoportja, amely nem csatlakozott sem a kongresszusi határozatokat elfogadók (neológok), sem az azokat elutasítók (ortodoxok) irányzatához.
Ki kicsoda
Stern Samu (Nemesszalók, 1874. január 5.–Bp., 1946) üzletember, 1916-tól udvari tanácsos, 1929-től a Pesti Izraelita Hitközség elnöke. Anticionista, magát „Mózes-hitű magyarnak” vallja. A német megszállás után a németek a Zsidó Tanács elnökévé nevezik ki, pozícióját október végéig megtartja, ekkor bujkálni kényszerül. 1945 után kollaborálással vádolják, rendőrségi vizsgálat indul ellene, de nem állítják bíróság elé.
Ki kicsoda
Stöckler Lajos (1897–1960) csipkegyáros, 1944. július 22-től a magyar hatóságok jóváhagyásával újjászervezett Zsidó Tanács tagja. Különösen aktív szerepet játszik a nyilas uralom idején mint az új Zsidó Tanács tényleges vezetője, amikor Stern Samu és a Zsidó Tanács más vezetői illegalitásba kényszerülnek. Komoly szerepe van a „nagy” gettó élelmezésének, belső rendjének megszervezésében. 1945 és 1950 között
Ki kicsoda
Streckenbach, Bruno (Hamburg, 1902. február 7.–Hamburg, 1977. október 28.) SS-Gruppenführer, 1939-ben a lengyel hadjárat során az Einsatzkommando I. parancsnoka, a lengyel értelmiség kiirtását irányítja az ún. AB-akció (Allgemeine Befriedung – Általános Pacifikálás) keretében. Az RSHA I. hivatalának (személyi ügyek) vezetője, 1943–1944 folyamán a 8. Florian Geyer SS hadosztályban, 1944–1945-ben a 19. SS hadosztályban szolgál. 1955-ig
Ki kicsoda
Streicher, Julius (Fleinhausen, 1885. február 12.–Nürnberg, 1946. október 16.) antiszemita újságíró, náci pártvezető. Az I. világháború idején frontszolgálata során többször megsebesül, számos kitüntetést kap. A háború után Nürnbergben általános iskolai tanár, 1921-ben csatlakozik az NSDAP-hoz. 1923-ban alapítja Der Stürmer [A harcos] című lapját, amely hamarosan a legszélsőségesebb antiszemita hetilap lesz Németországban. 1933-tól náci parlamenti képviselő,
Ki kicsoda
Stresemann, Gustav (Berlin, 1878. május 10.–Berlin, 1929. október 3.) német politikus, kancellár. A Nemzeti Liberális Párt parlamenti képviselője (1907–1912, 1914–1918). Az I. világháború után a weimari demokrácia elkötelezett híve, a Német Néppárt egyik alapítója. 1923-ban birodalmi kancellár a száz napig fennálló nagykoalíció kormányában. Leveri Adolf Hitler 1923-as puccsát, véget vet a Ruhr-válságnak, letöri az inflációt.
Fogalom
Más néven díszgój vagy „aladár”, a német Strohmann, ’szalmabábu’ szóból. Olyan nem zsidó személy, aki pénzért vagy más előnyökért vállalta, hogy formálisan átveszi a zsidótörvények miatt a gazdasági tevékenységből kizárt zsidók cégét vagy más vállalkozását, ezzel lehetővé téve, hogy a valódi tulajdonos továbbra is működhessen.
Ki kicsoda
Stroop, Jürgen (Detmold, 1895. szeptember 26.–Varsó, 1951. szeptember 8.) 1943 szeptemberétől SS-Gruppenführer. Eredeti, „zsidós” keresztnevét (Josef) 1941-ben cseréli „árja” keresztnévre; az I. világháború idején századosként harcol, háromszor megsebesül. 1932-ben belép a náci pártba és az SS-be, 1939-ben már SS-Brigadeführer és rendőrezredes. 1941-ben saját kérésére a keleti frontra küldik, megsebesül; felépülése után különféle rendőri egységeknél szolgál,
Ki kicsoda
Stuckart, Wilhelm, dr. (Wiesbaden, 1902. november 16.–Hannover, 1953. november 15.) jogász, náci politikus. Münchenben és Frankfurtban végzi jogi tanulmányait, csatlakozik a Szabadcsapatokhoz (Freikorps), a Ruhr-vidéket megszálló francia hatóságok többször bebörtönzik. 1922-től az NSDAP tagja, 1926-tól a párt jogi tanácsadója. 1932-ben párttagsága miatt kénytelen lemondani bírói tisztéről, de már egy évvel később a porosz Oktatási Minisztérium
Ki kicsoda
Stülpnagel, Otto von (Berlin, 1878. június 16.–Párizs, 1948. február 6.) I. világháborús katonai rémtetteiért kérik kiadatását Németországtól, de ezt megtagadják. A színfalak mögött a weimari demokrácia megdöntésére szövetkezett erők egyik legeredményesebb tagja, már 1933 előtt Adolf Hitler híve, 1940 októberétől a megszállt Franciaország katonai parancsnoka. Brutális megszálló, igen sok francia hazafit küld bitóra, tömegesen löveti