Az Enciklopédia rovatban a holokauszt európai és magyarországi történetéhez kapcsolódó legfontosabb fogalmak, személyek és helyszínek rövid ismertetője olvasható valamint elérhető a magyarországi zsidóság történetével, elsősorban a magyar holokauszttal kapcsolatos korabeli jogszabályok teljes szövege. Az itt található tartalmakat és hivatkozásokat folyamatosan frissítjük, bővítjük.

Sombor-Schweinitzer József

Ki kicsoda

Sombor-Schweinitzer József (Fehértemplom, ma Bela Crkva, Szerbia, 1895. március 13.–Philadelphia, Egyesült Államok, 1950) rendőrtiszt, főkapitány-helyettes, 1919-től a politikai rendőrség egyik vezetője. Keményen fellép a szélsőjobboldali és baloldali mozgalmakkal szemben. 1944. március 19. után a Gestapo letartóztatja, koncentrációs táborba deportálják. A háború után Himler Márton amerikai ezredes segítőtársa a magyar háborús bűnösök felkutatásában.

Spacil, Josef

Ki kicsoda

Spacil, Josef (1907. január 3.–?) tartalékos SS-Standartenführer, 1944-ben az RSHA II. osztályának vezetője.

Spann, Othom

Ki kicsoda

Spann, Othom (Bécs, 1878. október 1.–Neustift, Burgenland, 1950. július 8.) szociológus, a korporatista állameszme ideológusa. Platón eszméi alapján középkori miszticizmusra és germán romantikára alapozott nézetei komoly hatással vannak a völkisch körökre a két világháború között. Az 1920-as években „félhivatalos” katolikus filozófus, ellenzi a versailles-i békét, antimarxista és antidemokrata, a korporatista állam híve. A nácik a

Speer, Albert

Ki kicsoda

Speer, Albert (Mannheim, 1905. március 19.–London, 1981. szeptember 1.) építészmérnöki tanulmányokat folytat a müncheni és a berlini egyetemen, 1930-tól Adolf Hitler híve, 1931-től az NSDAP tagja. 1933-tól a pártnapok, hivatalos ünnepségek, felvonulások díszleteinek tervezője. Hitler nagyra becsüli szervezőkészségét; megbízzák a birodalmi kancellária és a nürnbergi Pártpalota megtervezésével. 1942 februárjától Fritz Todt utódaként fegyverkezési és haditermelési

SS

Fogalom

Schutzstaffel, Védosztag. Kezdetben Hitler testőrségét alkotta, majd fokozatosan elit jellegű párthadsereggé fejlődött. A második világháború alatt Heinrich Himmler birodalmi vezető (Reichsführer-SS) irányítása alatt álló SS (és fegyveres szárnya, a Waffen-SS) volt a holokauszt és más háborús bűnök egyik fő felelőse.

Stangl, Franz

Ki kicsoda

Stangl, Franz (Altmünster, Ausztria, 1908. március 26.–Düsseldorf, 1971. június 28.) SS-Hauptsturmführer (1943. február), náci rendőrtiszt. 1931-től az osztrák rendőrség tagja, bűnügyi nyomozó. Az Anschluss után (1938. március 12.) a linzi rendőrség Judenreferat (zsidóügyi) osztályán dolgozik. 1938. május 1-jén belép az NSDAP-be. 1940 novemberétől a Linz melletti hartheimi kastélyban megszervezett Eutanázia Intézet rendőri irányítója; 1941 nyarán

status quo ante

Fogalom

Az 1868–1869-es izraelita egyetemes kongresszust követően a magyarországi zsidóságnak az a csoportja, amely nem csatlakozott sem a kongresszusi határozatokat elfogadók (neológok), sem az azokat elutasítók (ortodoxok) irányzatához.

Stern Samu

Ki kicsoda

Stern Samu (Nemesszalók, 1874. január 5.–Bp., 1946) üzletember, 1916-tól udvari tanácsos, 1929-től a Pesti Izraelita Hitközség elnöke. Anticionista, magát „Mózes-hitű magyarnak” vallja. A német megszállás után a németek a Zsidó Tanács elnökévé nevezik ki, pozícióját október végéig megtartja, ekkor bujkálni kényszerül. 1945 után kollaborálással vádolják, rendőrségi vizsgálat indul ellene, de nem állítják bíróság elé.

Stöckler Lajos

Ki kicsoda

Stöckler Lajos (1897–1960) csipkegyáros, 1944. július 22-től a magyar hatóságok jóváhagyásával újjászervezett Zsidó Tanács tagja. Különösen aktív szerepet játszik a nyilas uralom idején mint az új Zsidó Tanács tényleges vezetője, amikor Stern Samu és a Zsidó Tanács más vezetői illegalitásba kényszerülnek. Komoly szerepe van a „nagy” gettó élelmezésének, belső rendjének megszervezésében. 1945 és 1950 között

Streckenbach, Bruno

Ki kicsoda

Streckenbach, Bruno (Hamburg, 1902. február 7.–Hamburg, 1977. október 28.) SS-Gruppenführer, 1939-ben a lengyel hadjárat során az Einsatzkommando I. parancsnoka, a lengyel értelmiség kiirtását irányítja az ún. AB-akció (Allgemeine Befriedung – Általános Pacifikálás) keretében. Az RSHA I. hivatalának (személyi ügyek) vezetője, 1943–1944 folyamán a 8. Florian Geyer SS hadosztályban, 1944–1945-ben a 19. SS hadosztályban szolgál. 1955-ig