Az Enciklopédia rovatban a holokauszt európai és magyarországi történetéhez kapcsolódó legfontosabb fogalmak, személyek és helyszínek rövid ismertetője olvasható valamint elérhető a magyarországi zsidóság történetével, elsősorban a magyar holokauszttal kapcsolatos korabeli jogszabályok teljes szövege. Az itt található tartalmakat és hivatkozásokat folyamatosan frissítjük, bővítjük.
Ki kicsoda
Streicher, Julius (Fleinhausen, 1885. február 12.–Nürnberg, 1946. október 16.) antiszemita újságíró, náci pártvezető. Az I. világháború idején frontszolgálata során többször megsebesül, számos kitüntetést kap. A háború után Nürnbergben általános iskolai tanár, 1921-ben csatlakozik az NSDAP-hoz. 1923-ban alapítja Der Stürmer [A harcos] című lapját, amely hamarosan a legszélsőségesebb antiszemita hetilap lesz Németországban. 1933-tól náci parlamenti képviselő,
Ki kicsoda
Stresemann, Gustav (Berlin, 1878. május 10.–Berlin, 1929. október 3.) német politikus, kancellár. A Nemzeti Liberális Párt parlamenti képviselője (1907–1912, 1914–1918). Az I. világháború után a weimari demokrácia elkötelezett híve, a Német Néppárt egyik alapítója. 1923-ban birodalmi kancellár a száz napig fennálló nagykoalíció kormányában. Leveri Adolf Hitler 1923-as puccsát, véget vet a Ruhr-válságnak, letöri az inflációt.
Fogalom
Más néven díszgój vagy „aladár”, a német Strohmann, ’szalmabábu’ szóból. Olyan nem zsidó személy, aki pénzért vagy más előnyökért vállalta, hogy formálisan átveszi a zsidótörvények miatt a gazdasági tevékenységből kizárt zsidók cégét vagy más vállalkozását, ezzel lehetővé téve, hogy a valódi tulajdonos továbbra is működhessen.
Ki kicsoda
Stroop, Jürgen (Detmold, 1895. szeptember 26.–Varsó, 1951. szeptember 8.) 1943 szeptemberétől SS-Gruppenführer. Eredeti, „zsidós” keresztnevét (Josef) 1941-ben cseréli „árja” keresztnévre; az I. világháború idején századosként harcol, háromszor megsebesül. 1932-ben belép a náci pártba és az SS-be, 1939-ben már SS-Brigadeführer és rendőrezredes. 1941-ben saját kérésére a keleti frontra küldik, megsebesül; felépülése után különféle rendőri egységeknél szolgál,
Ki kicsoda
Stuckart, Wilhelm, dr. (Wiesbaden, 1902. november 16.–Hannover, 1953. november 15.) jogász, náci politikus. Münchenben és Frankfurtban végzi jogi tanulmányait, csatlakozik a Szabadcsapatokhoz (Freikorps), a Ruhr-vidéket megszálló francia hatóságok többször bebörtönzik. 1922-től az NSDAP tagja, 1926-tól a párt jogi tanácsadója. 1932-ben párttagsága miatt kénytelen lemondani bírói tisztéről, de már egy évvel később a porosz Oktatási Minisztérium
Ki kicsoda
Stülpnagel, Otto von (Berlin, 1878. június 16.–Párizs, 1948. február 6.) I. világháborús katonai rémtetteiért kérik kiadatását Németországtól, de ezt megtagadják. A színfalak mögött a weimari demokrácia megdöntésére szövetkezett erők egyik legeredményesebb tagja, már 1933 előtt Adolf Hitler híve, 1940 októberétől a megszállt Franciaország katonai parancsnoka. Brutális megszálló, igen sok francia hazafit küld bitóra, tömegesen löveti
Ki kicsoda
Sulyok Dezső (Simaházapuszta, 1897. március 28.–New York, 1965. május 18.) ügyvéd, politikus, 1935 és 1939 között független kisgazdapárti programmal képviselő (23. Veszprém vármegye, Pápai kerület). 1944-ben a Gestapo letartóztatja. 1945 után a párt egyik vezetője, majd 1947-ben a Szabadság Párt egyik alapítója. Ugyanebben az évben kivándorol az Egyesült Államokba.
Fogalom
A Nemzetközi Vöröskereszt egyik legrégebbi nemzeti szervezete, 1865-ben jött létre. Jelentős szerepe volt 1944–1945-ben a magyarországi zsidómentési akciókban is. 1944. június 11-én Carl Ivan Danielsson budapesti svéd követ átiratot intézett a magyar kormányhoz, amelyben engedélyt kért, hogy a ~ beavatkozhasson a magyarországi zsidók ügyének rendezésébe. Az akciót dr. Valdemar Langlet, a ~ budapesti irodavezetője irányította,
Ki kicsoda
Szakváry Emil, dr. (Pécs, 1896. november 4.–?) miniszteri tanácsos, okleveles gépészmérnök, katonatiszt, 1936-ban az Iparügyi Minisztériumban miniszteri tanácsos, 1938-ban osztályfőnök; 1942-ben nyugállományba helyezik. Szálasi Ferenc kormányában iparügyi miniszter, a NOT 1946-ban életfogytiglani fegyházra ítéli, 1956. november 1-jén kiszabadul, elhagyja az országot.
Ki kicsoda
Szálasi Ferenc (Kassa, 1897. január 6.–Bp., 1946. március 12.) hivatásos katonatiszt, vezérkari őrnagy. 1926 és 1929 között a Vezérkari Főnökség Tábornoki és Vezérkari Továbbképzés és a Vezérkar Személyi Ügyek osztályán szolgál, több jobboldali katonatiszttel, tábornokkal ekkor kerül kapcsolatba. 1933-tól őrnagy. 1935-ben nyugállományba vonul, megalakítja első pártját, a Nemzet Akaratának Pártját. 1937-re sikerül tömegmozgalmat szerveznie a