Az Enciklopédia rovatban a holokauszt európai és magyarországi történetéhez kapcsolódó legfontosabb fogalmak, személyek és helyszínek rövid ismertetője olvasható valamint elérhető a magyarországi zsidóság történetével, elsősorban a magyar holokauszttal kapcsolatos korabeli jogszabályok teljes szövege. Az itt található tartalmakat és hivatkozásokat folyamatosan frissítjük, bővítjük.
Ki kicsoda
Szász Lajos (Szatmárnémeti, 1888. február 26.–Bp., 1946. augusztus 24.) pénzügyi tisztviselő, a Pénzügyminisztériumban a költségvetési osztály vezetője. 1939-től a Magyar Élet Pártja kecskeméti képviselője, a Pénzügyminisztérium adminisztratív államtitkára (1937–1942), közellátásügyi tárca nélküli miniszter (1942–1944), Sztójay Döme kormányában iparügyi miniszter, valamint 1944. augusztus 7. és 29. között kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter, Szálasi Ferenc kormányában kereskedelem- és
Ki kicsoda
Szekfű Gyula (1883–1955) történész, publicista, egyetemi tanár. Az egyetem elvégzése után a Magyar Nemzeti Múzeum, az Országos Levéltár, majd a bécsi udvari levéltár munkatársa. 1925-től a budapesti egyetem újkori magyar történeti tanszékének tanára, 1927–1938 között a Magyar Szemle című folyóirat szerkesztője. A II. világháború után Magyarország első moszkvai követe.
Ki kicsoda
Szent-Györgyi Albert (Bp., 1893. szeptember 16.–Woods Hall, Egyesült Államok, 1986. október 22.) biokémikus, 1931 és 1945 között a szegedi egyetem orvosi kémiai tanszékének professzora. 1937-ben orvosi Nobel-díjat kap a mesterséges C-vitamin előállításáért. 1942-től részt vesz a Magyar Függetlenségi Mozgalomban; Kállay Miklós kormánya béketapogatódzásainak szolgálatában Isztambulban kapcsolatba lép a nyugati szövetségesekkel. 1945–1947 folyamán az MTA elnöke,
Ki kicsoda
Szent-Iványi Domokos, dr. (Bp., 1898. április 18.–Heidelberg, 1980. július 19.) diplomata, 1942–1944 folyamán a Külügyminisztérium munkatársa különleges szolgálati beosztásban; a moszkvai fegyverszüneti delegáció egyik tagja mint rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter.
Ki kicsoda
Szentmiklósy Andor (Bp., 1893. október 6.–Dachau, 1945. ?) diplomata, 1942 májusától a Külügyminisztérium Politikai osztályának vezetője, 1943–1944-ben a külügyminiszter állandó helyettese, a németellenes csoport egyik vezetője. A német megszállók letartóztatják, 1945-ben a dachaui koncentrációs táborban hal meg.
Ki kicsoda
Szinyei Merse Jenő (Bp., 1888. december 7.–Bp., 1957. szeptember 8.) tisztviselő a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban, 1936-tól a Nemzeti Egység Pártja ügyvezető alelnöke, 1942. július 3-tól 1944. március 22-ig vallás- és közoktatásügyi miniszter.
Ki kicsoda
Szohor Pál (Nyíregyháza, 1894. január 26.–?) 1922-től Nyíregyháza főjegyzője, 1935 és 1944 között Nyíregyháza polgármestere, állását a német megszállás után is megtartja.
Ki kicsoda
Szőllősi (Naszluhác) Jenő (Antalfalva, 1893. január 28.–Bp., 1946. március 19.) gyógyszerész, kisbirtokos, 1940-től a Hungarista Mozgalom tagja, Szálasi Ferenc híve, 1939 és 1944 között képviselő, 1942-től a párt képviselői csoportjának vezetője; 1943-tól az Összetartás című lap névleg felelős szerkesztője. 1944-ben tagja a Törvényhozók Nemzeti Szövetségének, majd a Szálasi-kormányban miniszterelnök-helyettes. Népbíróság elé állítják, halálra ítélik, kivégzik.
Ki kicsoda
Szombathelyi Ferenc (Győr, 1887. május 17.–Pétervárad, 1946. november 4/5.?) tábornok, vezérkari főnök, 1933 és 1936 között a Honvédség Főparancsnoka szárnysegéde, 1938–1939 folyamán a vezérkari főnök helyettese, majd a 8. hadtest parancsnoka. 1941-ben a Szovjetunió elleni támadásban részt vevő Kárpát-csoport parancsnoka. 1941. szeptember 6-tól a Honvéd Vezérkar főnöke, november 1-jétől vezérezredes. 1944. április 19-én felmentik, október
Ki kicsoda
Sztójay (Stojákovits) Döme (Versec, 1883. január 5.–Bp., 1946. augusztus 24.) altábornagy, miniszterelnök. Az I. világháború kitörésekor vezérkari százados, 1915–1916 folyamán Szarajevóban szolgál, 1917-ben a 21. hegyidandár vezérkari főnöke. A tiroli harctéren, 1918-ban vezérkari őrnagy. 1919 után a Vezérkari Főnökség VI. csoport 2. osztályának vezetője, feladata a külföldi hírszerzés. 1925 novemberétől 1933-ig Kánya Kálmán berlini követ